GLOCAL

FÜLE ANNA

2021. május 13‑14‑én megrendezésre került online színtérben a Glocal Szimpózium. Az előadássorozat felépítése délelőtti és délutáni szekcióra épült, magyar és angol nyelven. Alternatív hagyományos és innovatív anyagok megismertetésére jött létre, a fenntarthatóság nevében. A szimpóziumon több designer, szakember, és hallgatóink előadását is hallhattuk.

Az egyik fő téma a taplógomba, amelyből népi felhasználással kalapokat, asztaldíszeket, táskákat készítettek.
A fomes fomentarius, azaz a bükkfa-tapló lombos erdők elhalt vagy legyengült fatörzsein nagy, feltűnő termőtestet növesztő gombafaj. Akár 40 cm szélesre és 25 cm vastagságúra is terjeszkedhet egy méretes darab. Felszíne csupasz és kemény, körkörösen ráncolt; ez az a réteg, amelyet a taplászok eltávolítanak róla, hogy hozzáférjenek a belső, jól alakítható részekhez, melyből selymes tapintású, bőrhöz hasonlatos használati tárgyakat készítenek.
A gyógyászatban évezredek óta ismert vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatása miatt. Korond község a romániai Hargita megyében található. Kevesen tudják, hogy a 19. század vége óta a fazekasság mellett a toplászat (taplógomba feldolgozása), is jelentős hagyományos népi mesterségként él tovább Korondon. Korond azok közé a világviszonylatban is ritka települések közé tartozik, amelyekben még ma is élő mesterség a taplófeldolgozás. Ez a foglalatosság az utóbbi időben 50-60 családnak biztosított megélhetést. A tapló gyűjtése már a 19. század első felében, vagy még korábban is szokásban volt, viszont helyi feldolgozása csak az 1870-es években kezdődhetett.
A taplászok a feldolgozott taplógomba húsából sárgás-barnás színű, az irhabőr textúráltságát idéző lapokat készítenek. Ezeket minőségük alapján kategorizálják, így felhasználásuk is különböző.
A nagy, szép, minőségi darabokból bámulatos ruhadarabokat és a mindennapokban használatos tárgyakat készítettek már évszázadokkal ezelőtt is.
A kisebb, de jó minőségű darabokból készülnek a díszítések, melyeket ezeken a termékeken is láthatunk.
A szerényebb minőségű és méretű daraboknak pedig kiváló hasznát veszik a méhészek és a túrázás szerelmesei, hiszen a taplógomba meggyújtva órákon át parázslik, így füstöléshez és tűzgyújtáshoz is kiválóan alkalmas. Az első nap egyik előadója volt Máté Károly, aki kisgyerekként került kapcsolatba a toplászattal, mivel a családjában, illetve a rokonságában is akkoriban még több család foglalkozott toplászattal. Először csak az otthoni munkákban vett részt, a tapló díszelemek készítésénél, a gomba válogatásánál. Mikor már elég erős volt, hogy elbírja a Bancza-zsákot, akkor a begyűjtésben is aktívan részt vett. A begyűjtés mindig is a férfiak dolga volt, toplászni is csak azt vitték, aki már nem tévedt el az erdőben és ismerte a jó és rossz taplót is egyaránt. A begyűjtés az egyik legnehezebb része ennek a mesterségnek, mivel nehéz a toplós zsák és sok mindenre kell figyelni, hogy az ember épen, egészségesen térjen haza. Gőbel Eszter, egyetemünk hallgatója, a taplógomba tradícionális, kulturális nemzetközihagyományairól tartott előadást a szimpózium első napján. A hagyományos után az új, innovatív anyagok kerültek előtérbe. A micélium egy gomba vagy gomba-szerű baktériumtelep vegetatív része, amely elágazó, szálszerű hifák tömegéből áll.
A hifák tömegét néha shiro-nak nevezik, különösen a tündérgyűrű gombákon belül. A micéliumból álló gombatelepek megtalálhatók a talajban és a talajon, valamint sok más szubsztrátumon.
A spóra egy monokarióta micéliummá csírázik, amely nem képes reprodukálódni; amikor két kompatibilis monokarióta micélium csatlakozik és dikarióta micéliumot képez, akkor a micélium termőtesteket, például gombákat alkothat. A micélium képezhet kicsi kolóniát, vagy megnőhet, hogy akár több ezer hektárnyi területet nyújtson. Pár előadót említve Csizmár Mihály a Gombakompozitok: a micélium, mint a tervezés eszköze” címmel tartott előadásában a design és tervezés szempontjából ismerhettük meg ezt az innovatív technológiát.
Márföldi Dóra, egyetemünk volt hallgatója és jelenleg okatója anyag vezérelte tervezési metódusokkal ismertetett meg minket. Dr. Papp Viktor PhD-t, aki a „Taplógombák: egy polifiletikus csoport a gombabőrök szolgálatában” című előadást hozta el nekünk.

A két fő szervező, Márföldi Dóra és Papp Anett integrált társművészeti gyakorlat nevű kurzusán a hallgatók bioműanyagok létrehozásával kísérleteztek. A szimpózium legutolsó szakaszában ezek is bemutatásra kerültek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük