Random – Tőke Borbála

Befutott vagy épp feltörekvő alkotók esetében sokszor merülnek fel ugyanazok a kérdések egy-egy beszélgetés vagy interjú során. Mindig ugyanaz a verkli, standard témák:

Ki vagy?

Tőke Borbála vagyok és öltözéktervezőként végeztem a METU-n. Most ugyanezt a szakmát tanulom mesterképzésen. Gödöllőn nőttem fel, de már négy éve budapestinek mondhatom magam.

 

Mivel foglalkozol?

Előző szemeszterben Erasmus ösztöndíjjal Dániában tanultam, most passzív féléven vagyok. Igyekszem felkészülni már most a diploma-félévemre, ezen felül pedig egy stylist mellett gyakornokoskodom.

Mi a legjelentősebb munkád?

A mesterszak második félévében készített, Lacus Pelso nevű strand-kollekciómra nagyon büszke vagyok. Nekem a nyár mindig a Balatont juttatja eszembe, hiszen amióta az eszemet tudom, a vakáció egy részét biztosan a tó partján töltöm. Így nem véletlen, hogy a darabok tervezéséhez a magyar tengert választottam inspirációm fő forrásának egy kevés nosztalgikus, idilli hangulattal fűszerezve. A kollekció egyes darabjaira apró, nyarat idéző hímzéseket készítettem, és az egyik fürdőruhát kötőgéppel, egyedi technikával alkottam meg. Lacus Pelso munkám sok pozitív visszajelzést kapott tanáraimtól, és ismerőseimtől is, illetve 2016 nyarán a Mono Art & Design jóvoltából a Tihanyi Artplaccon is szerepelt.

Mi inspirál?

Szinte bármi. Szeretek ihletet meríteni elvont fogalmakból, érzésekből, hangulatokból, de építészeti, művészeti, akár irodalmi remekművek ugyanúgy inspirálnak, mint a természet sokszínűsége. Tulajdonképpen mondhatom, hogy a kutatás, inspirálódás számomra az egyik kedvenc része a munkának.

Hol látod magad 5 év múlva?

Bár a szívem csücske Magyarország, mégis úgy gondolom, az én szakmámban elengedhetetlen a külföldi gyakorlat. Szeretnék másik országban dolgozni egy nagyobb divatháznak, vagy tervezőnek, hogy sok tapasztalattal és mélyreható szaktudással aztán itthon is belevághassak saját márka felépítésébe.

Ezekre a kérdésekre pár jövő pedzegető, izzasztó családi ebéd vagy egyetemi kurzusos bemutatkozás után kialakulnak a betonbiztos válaszok, amik csak néha-néha változnak, minimálisan formálódnak. Mivel a legtöbb találkozás, társas esemény során van rá esély, hogy felmerülnek ezek a témák, az ember megtanul szép összeszedetten válaszolni rá, hogy jó képet fessen magáról és ne érjék meglepetések. Az „igazi ember” azonban pont akkor bújik elő legjobban, amikor idegen helyzetben találja magát, ha valami váratlan kérdést kap, amin akár elmosolyodik magában, akár felvonja a szemöldökét, de mindenképp kicsit kimozdítja a komfortzónájából.
A Random sorozat interjúalanyait arra kérjük, hogy mondjanak 5 db számot 1 és 30 között, amivel kisorsolunk számukra a random kérdéseket, remélve, hogy ezzel kicsit közelebb kerülhetünk hozzájuk. Bori a következő kérdéseket sorsolta magának:

Kívülről vagy belülről eszed a kakaós csigát?

Kívülről, mert így haladok az egyre finomabb falatok felé.

Mit változtatnál meg a világon?

Rögtön eszembe is jut egy-két dolog a környezetszennyezés, vagy a fejlődő országokban az éhezés… Attól félek, bármilyen nemes cél is vezérelne, nem biztos, hogy boldogabbá, vagy jobbá tenném a világot.

Nappal vagy éjszaka vagy aktívabb?

Ha nappal aktív vagyok, akkor éjszaka is, ha viszont lusta vagyok napközben, a semmittevés kifáraszt estére.

Mi a legnagyobb tanítás, amit valaha kaptál?

„Leves szedésekor, mindig keveset merj a tányérodba, mert gyorsabban kihűl és talán még meg is eszed.” Viccet félretéve rengeteg nagyon jó tanácsot és tudást kaptam családomtól, barátaimtól, tanáraimtól, nehéz kiemelni egyet. A „légy jóban önmagaddal” jut eszembe hirtelen, hiszen életünk végéig össze vagyunk zárva saját magunkkal, úgyhogy nem árt, ha harmónia dominál.

Könyv, film vagy színház?

Nehéz kérdés. Kicsit elfogultan, a színházra szavazok. A színház számomra összeköti a kellemest a hasznossal: kikapcsolódást jelent, miközben a látványos jelmezek inspirálnak és új ötleteket adnak.

Guttray Móni

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.